Kozsár Zsuzsanna - Új Szó, 2008. szeptember 17. 2009.07.22. 10:05
A dolog azzal kezdődött, hogy a két kamaszodó fiúnak szűknek bizonyult a gyerekszoba. Pedig az egyszem lány már régen kiszorult onnan, a nappaliban aludt, a konyhaasztalnál tanult, a szülei hálójában vetkőzött, egyszóval igyekezett kitérni a fiúk útjából. De mindez kevés volt, a két fiú, erőteljes, és egymással ellenkező karakterű egyéniség lévén, nehezen fért meg együtt.
És amúgy is annyira, de annyira kevés volt a három szoba, a hatvankilenc négyzetméter öt embernek. Jutka sóhajtott egyet, és elkezdett nézelődni az ingatlanok területén. Vagy inkább ábrándozni. Mert ugye legalább négyszobás legyen. Legalább nyolcvan négyzetméter. De inkább száz. Ne legyen túl messze a városközponttól. Családi ház szóba sem jöhet: ha régi, az ár háromszorosát is kifizetik, mire lakhatóvá teszik. Ha új, telekre se futná a pénzükből, nemhogy építkezésre. Az árak pedig emelkednek. Inkább egy lakást. Egy nagyobbat, szebbet, jobbat... Épül most a városban rengeteg új bérház, garázzsal, beépített fürdőszobával és konyhával, a központhoz közel. Az is ígérik, elég az ár tíz százalékát lefizetni foglalónak, aztán a többit részletekben lehet téríteni. Ha eladnák ezt a mostanit, talán belevághatnának. Nézi az egész család epekedve az internetes kínálatokat, a kacsalábon forgó bérkégliket, száz négyzetméter meg terasz, barátságos, elérhető áron. Jutka, mint három gyermek felelős anyja, gyors költségvetést készít. Mivel van még egy lefizetendő kölcsönük, és lízingelik az autót, havonta egy ezrest tudnának lakásra szánni a rezsiköltség mellett. Hiszen a gyerekek középiskolások, gyűjteni kell a szalagavatóra, a rózsaszín álomfelhőbe burkolózó egyetemi tanulmányokról meg már ne is beszéljünk. Szóval havi ezer. A legkisebb csemete, aki matekzseniként jött a világra, kiszámolja anyai utasításra, hány évig is kellene fizetni ezt a csodaúj és csodaszép, ám barátságos árú lakást, mely állítólag elérhető a középréteg számára is. Harminckét év jön ki a kalkulációból. Akkor Jutka épp hetvenéves lesz. Ha megéri. A gyerekek meg már rég szét lesznek szóródva, mert külföldön akar egyetemre járni mind, és hát a visszatérés valószínűsége elég csekély. Jutka egy mozdulattal lesepri az asztalról a prospektusokat, kikapcsolja a számítógépet, és a nagyobb lakás vízióját az álomvilágba száműzi. Mert ő csak egy átlagos értelmiségi, egy átlagos értelmiségi férjjel és három gyerekkel megáldva. Az élete pedig kevés ahhoz, hogy egy méltó hajlék árát ledolgozhassa.