Kozsár Zsuzsanna - Új Szó, 2006.október 19. 2009.07.17. 21:35
Kassa hűséges polgáraként minden negyedévben veszek buszbérletet, hogy nyugodt lelkiismerettel felszállhassak a városi tömegközlekedés járműveire, mikor úgy tartja úri kedvem.
Októbertől szép új buszjegyekkel és még szebb új jegykezelő masinákkal lepte meg a közlekedési vállalat a jónépet.
Nagyon pazar sárga szerkezet, saját kis monitorral, pontos dátummal és még pontosabb időjelzéssel. Ha zölden villog, működik, ha pirosan villog, nem működik, magyarázni se kell, tudja mindenki. Mint bérletes, ki megváltotta a nyugalmát előre, kaján tekintettel lesem a jeggyel kínlódó utasokat, hogyan boldogulnak az új masinával a régi villamoson.
Az első, aki felszáll, a jól bevált megoldások híve lehet. Nem érdekli, hogy az új típusú buszjegyen nincsenek már számok apró kockákban, nincs mit lyukasztani rajta. Odalép a régi lyukasztóhoz, beledugja a jegyet, meghúzza a masina húzókáját. Lyuk van a jegyen, számok nincsenek, nem számít, ő érvényesítette és kész.
A második próbálkozó az engedelmes fajtából való, legalábbis első látásra. Odalép a pazar új masinához, mely csábító zöld villanásokat küld felé: működöm, jöhetsz… Dugja a jegyet a lyukba, hogy a csodagép ellássa aznapi dátummal és pontos idővel és buszjárat-számmal. A csodagép hallgat. Az engedelmes, de meglepett utas kihúzza a jegyet, újra bedugja. A csodagép csábítóan zölden villog, aztán meg se moccan. Az engedelmes utas türelméből sokat veszítve harmadszor is megpróbálja a lehetetlent, hátha mégis megkönyörül rajta a masina, és kinyilvánítja a pontos időt meg a járatszámot. A csodagép makacsul hallgat. De hát zölden villog, mért nem működik? A vezetőfülke ajtajában ácsorgó meglett férfiember, akin a kassai közlekedési vállalat trikója virít, flegmán vállat von: rá kell egyet csapni, hátha segít rajta. Mármint nem az utasra, hanem a jegykezelő masinára. Gyengébbek kedvéért meg is mutatja, hogyan: az ökölcsapástól, ami a szerencsétlen gépet sújtja, az utasok többsége simán földre rogyna. Ám a masina meg se moccan, hallgat. A közlekedési vállalat bennfentese erre újra vállat von, és nem foglalkozik többet az üggyel. Tegnap is így jártam, morogja az engedelmes, ám meglehetősen ingerült utas. Csak az ötödik gép nyomta a jegyre az adatokat, pedig mind zölden villogott. Fog a fene végigbotorkálni az egész villamoson, és a gépeket próbálgatni. Zsebrevágja a jegyet, és leül. A közlekedési vállalatos vigyorogva helyesel hozzá, mivelhogy egy hete, mióta az új masinák ékesítik a villamost, az utasok többsége potyán utazik a gépek konoksága ürügyén. Hm, érdekes, gondolom én, a hűséges bérletes.